10.rész Felejtsünk el mindent

10.rész Felejtsünk el mindent

Egy csík,nem vagyok terhes! NEM vagyok terhes! El dobtam a tesztet, ki rohantam a fürdőszobából és az ágyon ülő Zayn karjaiba vetettem magam.
-Nem.-ráztam a fejem miközben potyogtak a szememből a könnyek.-Nem vagyok terhes.
Megkönnyebbült sóhaj hagyta el a száját,megszorongatott majd felhúzott az ágyról és kifelé kezdett tolni.
-Mond meg a többieknek is,béküljetek ki Harryvel.
-Nem.-cövekeltem le a szoba közepén-Nem megyek ki innen.Küldök egy sms-t Niallernek,de nem megyek ki.
-Milly ne hülyéskedj!Menj ki és beszéld ezt meg Harryvel.
-Nem.
-Emily az Isten szerelmére.-sóhajtott.-Ne gyerekeskedjetek már,a vak is látja mennyire oda vagytok egymásért,Harry ha úgy vesszük ma elszólta magát.Menj ki aztán legközelebb max a kanapén smárolva akarlak látni titeket.
-Felejtsd el,tudod mit közölt ma velem? Azt,hogy olyan vagyok mint a húga,normális ember nem szerelmes a húgába.
-Te teljesen hülye vagy.-kezdett nevetni.
-Kösz,megmondod Niallnek vagy küldjek neki sms-t?
-Egyik se,mert most kijössz.
-Biztos,hogy nem.-ráztam makacsul a fejem.
-Fogadunk?-vigyorgott.
Megrántottam a vállam és kihívóan összehúztam a szemöldököm.
-Vesztettél.-kapott a vállára és nagy léptekkel megindult kifelé.
-Nee! Zaayn! Tegyél le!-csapkodtam a hátát.
Ki nyitotta Niall szobájának ajtaját és le dobott a szőkeség és Liam közé az ágyra.
-Szeretnél valamit mondani nekik?-húzta fel a szemöldökét.
-Nem vagyok terhes.-hadartam.
-Hála Istennek.-temette arcát a kezébe.-Honnan tudod?
-Malik szerzett tesztet.-böktem a karba tett kézzel ácsorgó srácra.
-Szívesen.
-Akkor most már kibékültök Harryvel?-pislogott rám nagyokat Liam.
-Nem hiszem.-túrtam bele a hajamba.-Nagyon haragszik.
-Csak hiszed.-horkant fel Zayn.-Ha magadtól nem mész viszlek.
-Pedig én itt maradok.-bújtam el a két srác háta mögé.
Ahelyett,hogy megvédtek volna elkapták a derekam és Zayn kezébe nyomtak.Árulók!Szorosan összezártam a szám és szabadulni próbáltam,berúgta Hazza szobájának ajtaját és bele ültetett a göndör ölébe.Tágra nyílt szemekkel nézett rám,megpróbáltam elszaladni de Zayn lefogott és örökösen vissza nyomott a zöldszemű ölébe.
-Mi a szart csináltok?-morgott.
-Tudod mit?-vágta csípőre a kezét haragosan a barna srác.
Annyira mérgesnek tűnt,hogy inkább nyugton maradtam és meglepetten bámultam Zaynre,aki most különösen mérgesnek tűnt. Ha Lou csinálja ezt meg sem lepődök,de Zayntől ez szokatlan volt. Louis önelégült fejjel nézte Zayn míg mi megszólalni sem bírtunk.
-Tudod mi a szart csinálok?! Megpróbálom rendbe hozni amit elbasztatok! Ahelyett,hogy örülnél neki,hogy itt van Milly a tíz napból hatot veszekedtél vele!
-Alaptalanul?-vágott vissza Harry.-Nem szórakozásból csinálom! Szerinted nekem jó veszekedni?! Imádom nézni,hogy eltűnik az egyik legjobb barátommal  és mikor visszajön kiderül,hogy lefeküdtek és még ráadásul annyira felelőtlenek,hogy lehet terhes is!
-Nem vagyok terhes.-motyogtam.
Egy pillanatra elhallgatott,még mindig az ölében ültem de nem is akartam felállni onnan,vártam mikor fonódik keze a derekam köré és húz a mellkasára.
-Tudod mi a baj veletek?-mutogatott köztünk,most már nyugodtabban Zayn.
-Vakok vagytok.-szólt közbe Louis.
-Pontosan! Nem veszitek észre,hogy szeretitek egymást.
-Tudjuk,hogy szeretjük egymást.A veszekedések ellenére is Harry a legjobb barátom.-motyogtam és megtöröltem a könnyes arcom.
-Te sírsz?-fogta le a kezem és elhúzta az arcom elől.-Milly,kérlek ne.-húzott a mellkasára.
Niall és Liam az ajtóban állt,míg Zayn és Louis csak nézett ránk.
Megmarkoltam a pólóját és szorosan a mellkasához bújtam,meg könnyebülés volt ahogyan át ölel és megpróbál lenyugtatni.
-Css.-kezdett el előre-hátra dülöngélni.
-Idióta vagyok.-túrtam bele a hajamba,ki akartam tépni mindet idegességemben.-Felelőtlen,hülye.
Lassan ki slisszoltak az ajtón és be csukták maguk mögött,egyedül hagyva Harryvel.
-Figyelj rám!-nyúlt az állam alá és fel emelte a fejem.-Bármit teszel,ha kisbabát vársz is.-pislantott a hasamra.-Akkor is szeretni foglak,bármi történhet te akkor is az a szomszéd kislány leszel akivel oviban elfeleztem a csokimat.
Megrándult a szám és egy icipicit elmosolyodtam.
-Azért mert előtte bele ejtetted a homokba.-nevettem és megtöröltem a szemem.
-Az nem baj.-nevetett fel ő is.-A szándék a lényeg.
Bólintottam és megöleltem őt.
-Ne haragudj.-motyogtam.
-Te se,borzalmas barát vagyok mostanában.
-Nem.-ráztam meg a fejem.-Van okod rá,hogy haragudj.
-Felejtsünk el mindent jó? Semmit nem mondtam és nem voltunk sose összeveszve.-mosolygott.
-Rendben.-bólogattam.
Semmit nem mondtam.
A hirtelen beálló csendben össze fűzte az ujjainkat,a szívem őrült vágtába kezdett és reménykedve pillantottam az ajkaira.Hátha..
-Menjünk le a többiekhez.-mosolygott.
Mit hittem.
Fel álltam az öléből és megindultam az ajtó felé,meg sem lepődtem,hogy a fiúk ott álltak.Áthatóan méregettek minket,Louis megrázta a fejét és azt morogva,hogy "vakok" elindult lefelé a lépcsőn.
-Niall.-szólt oda Harry a szőkeségnek aki összerezzenve fordult felé.
-Meg akarsz ölni?-nézett rá ijedten.
-Elgondolkoztam rajta.-túrt bele fürtjeibe.
Istenem de rohadt szexi...
Niall le sütötte a szemét és a zokniját kezdte tanulmányozni.
-De aztán rájöttem,hogy nélküled nem lenne teljes a banda.-vigyorodott el.
Az első gondolatom erre "Ahw" és "De cukiii"
-Azért,beszélgessünk egy kicsit.
-Ne öld meg.-csúsztattam kezemet a mellkasára,talán egy kicsit túl félreérthetően.-És ne bántsd.
-Nem fogom.-mosolygott.
Be vonultak a szobába én pedig a többiekkel hallgatózás helyett le mentem a lépcsőn.

~Niall~

Félve léptem be Harry után,meggyőződésem volt,hogy úgy se hagyja annyiban ezt.Ehelyett viszont meglepődtem a kérdésén.

-Jó volt?

Vajon ezt most ezért kérdezi,hogy ha azt mondom igen,akkor le keverjen egy nagyot,ha meg nem,akkor..akkor is.Nem szóltam semmit csak bámultam rá.

-Úgy nézek ki mint aki bántani akar? Haragudtam,hogyne haragudtam volna!Megdugtad Emilyt!-mondta ki kertelés nélkül.

Bravo Harry,erre már én is rá jöttem.

-Ühüm.-hümmögtem.

-Én jobban ki akadtam mint te.-túrt a hajába.-Szeretem őt.

-Tudom.

-Jó volt?-kezdett nevetni,ez az a perverz Harry akit én ismerek.

-Jó.-haraptam be a szám és nevetve bámultam a padlót.-Ha elmondod neki mit érzel...

-Felesleges.-szakított félbe.-Millynek én csak a barátja vagyok,ezt meg nem szeretném elrontani.Majd túl leszek rajta.-mosolygott,de ez nem igazi mosoly volt.

-Figyelj,én nem akarok beleszólni semmibe.De ő maga mondta nekem,hogy szeret téged.

Egy pillanatra megdermedt.

-Biztos nem úgy gondolta.

-Bocs haver,de te hülye vagy.-kezdtem nevetni.

-Így is majdnem elrontottam.-morgott.

-Vagyis majdnem összejöttetek.-javítottam ki.

Meg rázta a fejét és ki ment,utána mentem,le robogtam a lépcsőn és a konyhába mentem,jó régen ettem már....

Borzasztó füst szag csapott meg,köhögve nyitottam ki a sütő ajtaját és egy konyha ruhával ki emeltem a szént(?).

-Mióta égettek szenet a sütőbe?!-kiabáltam ki a többieknek.

-A süti!!-visítottak fel egyszerre.

-A répáim!!

Végre kezd visszatérni minden a rendes kerékvágásba.

~Harry~

Csak mosolyogtam amikor a fiúk egymáson átvergődve robogtak be a konyhába,ahelyett,hogy én is ott a mentem volna,hogy megnézzem milyen szenet égettek én elindultam kifelé a lépcsőn ücsörgő szőke lányhoz. Már épp oda értem amikor feltűnt mi van a kezében,egyből felment bennem a pumpa de vettem két nagy levegőt és ordibálás helyett lassan elhúztam a tolóajtót és ki vettem a szájából.

9.rész Semmi sem biztos

9.rész Semmi sem biztos

~Liam~

A fiúkkal megpróbáltunk valamit ügyeskedni Niallnek,egy ideje nem jön ki a szobájából és gondoltuk egy kis süti felvidítaná.Kintről hangokat hallottam és Louis már az ajtónál is termett,résnyire nyitotta és kukucskálni kezdett.

-Miért akarsz lerázni?-hallottuk meg Harry kissé feszült hangját.

-Louis csukd be az ajtót,ne hallgatózz!

-Psszt!-pisszegtek le.

-Ne próbálj meg nekem hazudni.Mit nem mondasz el? Haragszol rám?

-Nem,Harry.-Milly hangja remegett.
-Akkor? Miért nem akarsz velem lenni?

Most már én is oda mentem és fél szemmel őket néztem a résen,Harry kezével mindkét oldalról elzárta az utat Emily elől.

-Akarok,de félek.
-Tőlem?-döbbent meg göndör hajú barátunk.

-Nem.Istenem Harry.-kezdett sírni a szőke lány.

Egy icipicit meghatódva figyeltem ahogyan Harry magához öleli és megpróbálja megnyugtatni.

-Nem tudjuk,hogy,hogy tegnap védekeztünk-e és...-kezdett hadarni.

Mindegyikünk enyhén sokkot kapott. Hazza egy kis ideig csak bámult maga elé,majd kezét Milly hasára csúsztatta és pár pillanattal később erőtlenül le is ejtette róla és a kanapéhoz botorkált.Le ült és arcát a tenyerébe temette majd válla megrázkódott amit Emily halálra vállt arccal figyelt.

-Nem hiszem el.Ez nem történhet meg.Ott nem.-mutatott Milly hasára.-Ott nem lehet Niall gyereke.Nem lehet!Ott csak az én gyerekem lehet!Csak az enyém!

Tágra nyílt szemekkel néztük az eseményeket,Harrynek nem Niallel volt baja,hanem azzal,hogy nem az övé a gyerek.Feltéve ha van..

Amint rájött mit mondott fogta magát és felrohant a lépcsőn,Louis arrébb állt az ajtóból és le ült az asztalhoz,Zayn hasonlóképpen tett én pedig maradtam a helyemen és azt figyeltem,szüksége lesz-e valami segítségre Emilynek. Csak ült ott,kezét a hasára tette és meredten nézett maga elé.Meguntam és egy kicsit meg is ijedtem,ki nyitottam az ajtót és oda mentem hozzá.Észre sem vett,csak miután megfogtam a kezét és óvatosan megpróbáltam felhúzni,összerezzent és felpillantott rám.

-Gyere.-állítottam talpra.

Térde megroggyant, a dereka után kaptam és ölbe vettem.Sírni kezdett én pedig meg indultam vele felfelé a lépcsőn.Fél kézzel ki nyitottam a szobájának ajtaját és óvatosan az ágyra tettem.
-Milly?-ráztam meg finoman.
Nem reagált,csak folytak az arcán a könnyek én pedig kezdtem be pánikolni.
-Emily?-próbálkoztam.
-Hívjak mentőt?-jött az ajtó felől Louis halk hangja.
-Nem.-szólalt meg végre,magához ölelte a párnáját és arcát beletemetve felzokogott.
Valamit mondott,de nem értettem.Végig simítottam a hátán és tanácstalanul bámultam az ágyon fekvő mindig mosolygós lányt,aki most szinte már hisztérikusan sír.Louis teljesen nyugodtan besétált,óvatosan el vette tőle a párnát,maga felé fordította és puszit nyomott a könnyes arcra.
-Minden rendben lesz.-törölte meg a nedves arcot és rá mosolygott majd hátat fordított és ki masírozott.
-Egyedül maradhatok?-pillantott rám.
-Ha bármi hülyeséget mersz csinálni...-kezdtem de félbeszakított.
-Nem fogok.
-Szólj ha szeretnél valamit.
-Most biztos egy felelőtlen cafkának gondoltok.-pityeredett el ismét.
-Nem,nem dehogyis.Mindenki csinál butaságokat.
-De én már annyit csináltam.
-Ez nem igaz.-nyomtam puszit a homlokára és ki mentem.
Louis Harry ajtaja előtt állt és megpróbálta rá venni,hogy nyissa ki,sikertelenül.
-Ha nem engedsz be most azonnal széttöröm ezt a rohadt ajtót!-fenyegetőzött. 
Bentről valami morgás hallatszott de továbbra sem nyitotta ki,Louis ököllel kezdte ütni.Le fogtam a kezét és magam után vonszoltam le a lépcsőn,a dugi kulcsos kosárhoz vezettem,és a kezébe nyomtam a "Harry" táblácskás kulcsot.Itt mindenkinek van a szobájához egy kulcs,arra az esetre ha elveszítenénk,de ilyenkor is jól jön.Vetett rám egy hálás pillantást és fel szaladt a lépcsőn.

~Niall~

-Niall? Be engedsz?-hallottam meg az ajtó túl oldaláról Liam kissé aggodalmas hangját.

Fel tornáztam magamat az ágyról és ki nyitottam az ajtót.

-Tudom mi történt.-közölte.

-Csodálatos.-morogtam.

Nem akartam vele bunkó lenni,de ez így sikerült.Nem az volt a baj,hogy talán gyerekem lesz,hanem az,hogy olyan lánytól lesz,ha lesz...akivel csak barátként szeretjük egymást. Milly aranyos,gyönyörű lány de nem vagyok belé szerelmes.Ha olyan lánytól lenne akivel le akarom élni az életem,akkor most én lennék a világon a legboldogabb,de így csak sajnálni tudom a talán születendő gyerekem.

-Remélem magadtól is tudod,hogy nem bújhatsz ki az alól,hogy ha van ez a kisbaba akkor neked is foglalkozni kell vele.-kezdett szónokolni.

-Tudom,Liam.-ültem le az ágyamra.-Én örülnék neki,de tönkre tettem Milly életét és lehet a gyerekemét is.Hogy fog felnőni? Ha Harry végre rájön,hogy szereti akkor...

-Elfogadja.-szólt közbe.-De most eléggé ki van borulva.

-Tessék? Tudja?

-Hallgatóztunk,épp megpróbált elmenni a gyógyszertárba de Harry megállította,hogy majd ő elviszi.Az egészből az lett,hogy megtudta és közölte Milly hasára mutogatva,hogy ott nem lehet más gyereke csak az övé.

-Hol vannak?-túrtam bele a hajamba.

-Bezárkóztak a szobájukba,Louis Harryvel próbál beszélni,Milly szerintem enyhén sokkot kapott és azt kérte,hogy hagyjuk egyedül.

-Harry meg akar ölni?

-Nem.-nevetett.-Nekem úgy jött le,hogy nem haragszik rád.

-Pedig megtehetné.-sóhajtottam.

-Bármi is lesz,mi mindig itt leszünk.-veregette meg a hátam.

~Louis~

Nyugodt arcot varázsolva magamnak óvatosan elfordítottam a kulcsot a zárban és be masíroztam Harry szobájába. Az ágyán feküdt és a plafont bámulta.

-Hagyj most békén Lou.-nézett rám.

Az arca meggyötört volt,szeme kipirosodott a sírástól.

-Ezt most azonnal elfelejtheted.-ültem le az ágyára.

-Akkor maradj itt.-rántotta meg a vállát és befelé fordult.

-Legalább látom ha valami hülyeségre készülsz.-motyogtam.

-Mit csinálnék?-ült fel hirtelen.-Azon gondolkozok,hogy ki heréljem-e Niallt vagy én felejtsem el Millyt!

-Egyik se.Amíg nem biztos,jobb ha nem szólsz bele.

-De én szeretem.-hajtotta le göndör fejét.-És szar,igen kurva szar azt látni,hogy Niallnek fog gyereket szülni és nem nekem!

-Semmi nem biztos még.Az lenne a legjobb ha átmennél hozzá és beszélnétek.
-Nem.-vágta magát hasra és elfordult.
-És elárulod,hogy miért?
-Mert nem akarok.
-Olyan vagy mint egy óvodás. 
-Az óvodásoknak nincsenek gondjaik,nekem vannak.
-Lehet,hogy egyel kevesebb lenne,ha ahelyett,hogy hisztizel elvitted volna és akkor már mindent tudnánk.
-Hisztizek? Louis az a lány akit szeretek lehet az egyik legjobb haveromtól terhes! Ez hiszti?!
-Igazad van.-sóhajtottam.-Bocsi,fel se tudom fogni milyen lehet.
-Ne akard megtudni.-motyogta.

~Emily~

"Ott csak az én gyerekem lehet"-visszhangzott a fejemben.Mit jelentsen ez? Lehet jobb lett volna ha maradok a seggemen Holmes Chapelben és akkor nem keveredtem volna ekkora bajba.Fel akartam hívni Perrie-t,hogy hozzon egy tesztet de az elég feltűnő lenne ha Zayn Malik barátnője terhességi tesztet vásárol.Azzal csak az ő nyakukra hoznék még valami bajt.Ki csapódott az ajtó és Zayn lépett be.

-Tessék.-nyomott a kezembe valamit.

Tágra nyílt szemekkel néztem meg a kis dobozt.

-Honnan szerezted?-pillantottam fel rá.

-Vannak haverjaim a srácokon kívül Londonba,nem volt nehéz megkérni Sam barátnőjét,hogy vegyen egyet.Most viszont csináld meg,nem túl jó nézni,hogy ki vannak akadva a barátaim.Megvárlak.

Bólintottam és a kezemben szorongatva a teszteket be mentem a fürdőszobába.El olvastam mit kell csinálni majd miután le telt az a pár végtelennek tűnő perc,félve néztem meg.

8.rész The trouble doesn't come alone

8.rész The trouble doesn't come alone

Sziasztok!:3

Úgy volt,hogy szombaton hozom az új részt de nem szeretek kész részeket tárolni a gépemen,szóval egy nappal korábban itt vaan az új rész: :) Jó olvasást éés komizni ér.

Puszi: Nessa xx

~Emily~

Liam vállának dőltem és egy zsebkendőt szorongatva,szipogva próbáltam meg minden apró kis dologra vissza emlékezni abból a mi tegnap történt. 

-Milly.-ragadta meg a kezemet Niall.

Eléggé spicces állapotban volt és egyszerre volt irtó cuki és szexi vizes hajával,fürdőnadrágban és kipirult pofival.

-Lépjünk le.-kacsintott.

Mivel én sem voltam már józan,sőőt,belementem.Be settenkedtünk a házba,felöltöztünk és a többiek tudta nélkül lopakodtunk ki a kapun és eredtünk futásnak,céltalanul tilinkóztunk a városban elég nagy feltűnést keltve azzal,hogy néha rázendítettünk és Niallel sétálni néhány embernek amúgy sem lenne átlagos.Pláne részegen sétálni vele.

Hirtelen megfogta a kezem és húzni kezdett egy hotel felé,poker arcot vett fel de amint beléptünk elkezdtünk röhögni.

-Segíthetek valamiben?-kérdezte a recepciós.

Elég lenézően méregetett minket a szemüvege mögül.

-Szobát szeretnénk.-könyökölt fel a pultra bájos arccal Niall.

-Hány éjszaka?

-Egy.

-A legolcsóbbat?

-Hogyisne! A legdrágábbat.

Miután megkapta a kulcsot elindultunk megkeresni a szobát,előtte viszont szólt,hogy hozzanak fel egy üveg pezsgőt.Ki nyitotta az ajtót és maga előtt be tolt.

Az ezután következő eseményekre már nem emlékszem tisztán,foltokban néha be-bevillan,hogy a pólómra borítom a pezsgőt,azután már csak annyi,hogy Niall szorosan a falnak nyom és keze fel-le jár a szoknyám körül. Liam hirtelen felállt,óvatosan a kanapénak döntött és kiment,a helyére Harry ült. Először fel akartam állni és elmenni,az évek alatt egyszer sem vesztünk össze még komolyabban és most először beszélt így velem ami miatt nagyon haragudtam rá. Mielőtt felálltam volna nagyot sóhajtott és beszélni kezdett.

-Tudom,hogy bunkó voltam.-nézett a szemembe.

Nem tudtam másra figyelni,csak a gyönyörű zöld szemeire.

-Nem tudom miért voltam ilyen.-túrt bele idegesen göndör hajába.

Úgy éreztem magam,mintha bármelyik pillanatban szétfolyhatnék.

-Ez a ti dolgotok,csak én..-akadt meg.-Én,nekem olyan vagy mint a húgom.-bökte ki.

Ééés szétfolyás helyett darabokra törik a szívem, azt hittem mást fog mondani de,hogy gondolhattam én ezt? A húga...a normális emberek nem szerelmesek a testvérükbe,és Harry attól eltekintve,hogy világsztár és egy félőrült isten,nagyon is normális.

-Sajnálom,hogy csúnyán viselkedtem veled.

-Semmi baj.-motyogtam.

Jelen pillanatban másra sem vágyom csak,hogy felmenjek a szobámba és sírjak. Persze csak én lehetek akkora balfék,hogy beleszeretek a legjobb barátomba és részegen lefekszek a haverjával.

-Akkor kapok egy ölelést?-mosolyodott el.

Szó nélkül megöleltem,jól esett a karjaiban lenni,mellette mindig is biztonságban éreztem magam.Adott egy puszit a homlokomra és elengedett.

-Nem megyünk el csak ketten moziba?-piszkálta a hajam.

-Nagy baj ha inkább holnap? Nem érzem jól magam.

Gyanakvóan méregetett egy darabig.

-Hozzak neked valamit?Mi a baj?-tette kezét a homlokomra.

-Csak fáj a fejem.

Igazából kutya bajom se volt,egy picit tényleg fájt a fejem de inkább csak fel akartam menni és bezárkózni egy kis időre.

-Felmegyek lepihenek. 

-Rendben.-bólintott és ismét megpuszilt,ezúttal a számon.-Bocsi.-sütötte le a szemét.

Még is van valami amit jobban szeretnék a szobámon kívül.Küldtem felé egy mosolyt és most én adtam egy puszit a szájára,tetszett ahogy kezei a derekamra simulnak,a húgunkat általában nem puszilgatjuk így.

-Szólj ha szeretnél valamit.

-Oké.-bólintottam és fel vonszoltam magam a lépcsőn.

Nagy léptekkel indultam meg a szobám ajtaja felé,ki nyitottam és amint be léptem be is csuktam és elfordítottam a kulcsot a zárban.Az ajtónak dőltem és szabadjára engedtem a könnyeim,ordítani lett volna kedvem de ehelyett csak lecsúsztam és az ajkamat beharapva kezdtem hangtalanul sírni.Vállamat rázta a csillapodni nem akaró zokogás,utáltam magam ezért.Miért pont őt kell szeretnem? Ha elmondom neki mindent tönkreteszek! Nem bírnám őt elengedni,elég volt ez a két év amin nélkülöznöm kellett,lehet én vagyok az önző mert azt akarom,hogy örökre velem maradjon. El kell felejtenem. Nagy levegőt vettem és felálltam, el döntöttem,hogy elfelejtem és keresek magamnak helyette egy másik fiút, a tegnap is lehet azért történt mert túlzott szeretethiányom van. Niall-től kaptam néhány óra vagy talán csak pár perc törődést.
Hideg vízzel megmostam az arcom utána magamhoz vettem a laptopom és az ágyamra ülve kezdtem böngészni.
Niall Horannak új barátnője van?-akadt meg a szemem az egyik cikken.
Rá kattintottam és olvasni kezdtem az elém táruló pletykahonlapon a cikket.

Niall Horan-t tegnap délután egy titokzatos lánnyal látták amint kézen fogva sietnek a The Z Hotel Victoria szállodába. Tudomásunk szerint a fiatalok ott töltötték az egész éjszakát majd reggel sietve távoztak . Vajon miért mentek oda és mi történhetett köztük az éjszaka alatt? Egyáltalán ki a a szőke szépség kedvenc bandánk egyetlen szőke tagja mellett? 

A rövid cikket rengeteg rólunk készült fotó tarkította,szerencsére nem látszik az arcom egyiken se viszont aki ismer az úgy is tudni fogja,hogy az ott én vagyok. Ezek után már nem volt kedvem belépni a közösségi oldalakra,össze csuktam a laptopom és az ágyra dőltem.
-Emily!-a halk kopogásra és Niall hangjára felkaptam a fejem.
Az ajtóhoz mentem és elfordítottam a kulcsot a zárban.
-Bejöhetek?-nézett rám nagy kék szemeivel.
Arrébb álltam és be engedtem, vissza zártam mögötte az ajtót és le huppantam mellé az ágyra.
-Miért ráztad le Harryt?-kérdezte.
-Nem érzem jól magam.
Felvonta a szemöldökét és átható tekintettel méregetett.
-Gondolkoznom kellett.
Megértően bólintott.
-Figyelj,tudom,hogy nem akarsz róla beszélni de muszáj megkérdeznem.-hajtottam le a fejem,hogy elrejtsem paradicsom vörös arcom.-Niall,védekeztünk?-böktem ki.
-Nem tudom.-nézett rám kétségbe esetten.
Kezembe temettem az arcom és két nagy levegő után fel álltam és körbe-körbe kezdtem járkálni,egy percig nem bírtam volna tovább nyugton ülni.
-Ha úgy van.-nyelt nagyot.-Ha véletlenül nem és mi izé te,én vállalom érte a felelősséget.-nyögte.-Le ülnél légyszi? Kezdek szédülni.
Le ültem mellé.
-Te,nem szedsz valamit?
-Elfelejtettem,már egy ideje nem.Nem tudom mit fogok csinálni.-gördült le egy könnycsepp az arcomon.
-Nyugi.-ölelt magához.-Megoldjuk,még nem is biztos.
-De mi van ha mégis? Én nem tudnék egyedül felnevelni egy gyereket,magamra se tudok vigyázni. Harry nélkül egy szerencsétlen vagyok.
-Css.-húzott az ölébe.-Felejtsd el azt,hogy egyedül!
Meg töröltem az arcom és ki másztam Niall öléből.
-Hova mész?
-Gyógyszertárba.-motyogtam.
Meg igazítottam a sminkem,eltüntettem a sírás minden jelét majd felkaptam a táskám és megpróbáltam úgy kisurranni az ajtón,hogy azt a többiek ne vegyék észre.
-Hová,hová?-állta el az utat az a személy,akinek most a legkevésbé sem akartam magyorázkodni,Harry.
-Elmegyek gyógyszerért.-vágtam beteg arcot.
-Elviszlek,betegen ne csatangolj egyedül.
-Ne!
Ezzel árultam el magam,túl gyorsan reagáltam és ő túl jól ismer ahhoz,hogy tudja mikor nem mondok igazat.
-Miért akarsz lerázni?-zárta el az utat a karjaival és közel hajolt az arcomhoz.
-Én nem..
-Ne próbálj meg nekem hazudni.Mit nem mondasz el? Haragszol rám?
-Nem,Harry.
-Akkor? Miért nem akarsz velem lenni?
-Akarok,de félek.
-Tőlem?-döbbent meg.
-Nem.Istenem Harry.-temettem arcomat a kezembe és sírva fakadtam.
-Hé,hé mi a baj?-ölelt át.
Az,hogy szeretlek és lehet a haverodtól vagyok terhes!
-Ne haragudj.-nyögtem és fejemet a nyakába fúrtam.
-Dehogy.-kezdett el dülöngélni velem ami egy picikét megnyugtatott.-Elmondod?
-Nem tudjuk,hogy,hogy tegnap védekeztünk-e és...
Nem kellett befejeznem,Harry nem hülye és rá jön magától is. Azt hittem el fog lökni és kiabálni kezd,de ehelyett óvatosan eltolt magától és döbbent arccal nézett először rám majd a hasamra.Kezét rá csúsztatta,meglepően gyengéden,és lehajtotta a fejét.Csend volt az egész házban,nem tudtam hol vannak a többiek de most más nem is igazán érdekelt azon kívül,hogy ő mit fog reagálni.Keze erőtlenül lecsúszott a hasamról és kezébe temetett arccal le huppant a kanapéra.
-Nem hiszem el.-motyogta maga elé.-Ez nem történhet meg.-kezdett szipogni.
Megijedtem,megijesztett,hogy őt emiatt sírni látom.
-Ott nem.-bökött a hasamra.-Ott nem lehet Niall gyereke.Nem lehet!Ott csak az én gyerekem lehet!Csak az enyém!
Felpattant,az előbb elhangzott szavaitól ledermedtem,elsápadt és fel rohant a lépcsőn,csak az ajtó hangos csapódása jelezte,hogy nem kíván senkivel sem beszélni.Én pedig mit csináltam? Hasamra simított kézzel ültem a kanapén kábultan,valaki megfogta a kezem és finoman felhúzott. Feleszmélve pillantottam Liamre.
-Gyere.
Lábam megroggyant alattam,a derekam után kapott és az ölében vitt fel a szobámba,miközben a szememből folyni kezdtek a könnyek.

Sziasztok:) Sajnálattal közlöm hogy nem fogok tovább blogolni mivel eddig nem érkezett egy kommentem se ,így nem tudom hogy mi  a véleményetek a blogról:(
Már előre megírtam az 50. részig .. magyarul megírtam az egészet...és elösször úgy gondoltam hogy majd 5 kommentenként kirakok egy-egy rész.....de így már nem fogom kirakni a részeket...ha esetleg ezek után érkezik néhány kommentem akkor talán kirakok 1-et 2-őt.

7.rész Never Close Our Eyes

7.rész Never Close Our Eyes

Fülsüketítő zenére keltem fel,a fejem sajgott és iszonyatos hányingerem volt.Valaki megmozdult mellettem,ledermedtem és óvatosan nyitottam ki a szememet,idegen szoba és valaki mozgolódik.Próbáltam visszaemlékezni valamire de nem sikerült,csak még jobban megfájdult a fejem,a zene megszűnt és mellettem egy kómás,rekedtes hang megszólalt.

-Tessék?

Niall. Hirtelen fel ültem és a döbbent kék szemekbe néztem,le csúszott rólam a takaró,semmi nem volt rajtam.Szeme elkerekedett és dadogva szólt a telefonba.

-Igen itt van.-mondta miközben másik kezével a hajába túrt.

Még én is hallottam ahogyan a vonal másik végén lévő személy mennyire ordibál.

-Nem tudom.Hívok egy taxit és haza megyünk.Nyugodj már le Harry!

Idegesen ki nyomta és tágra nyílt szemekkel bámult rám.Egy kis asztalon megpillantottam két talpas poharat és egy pezsgős üveget,feltehetőleg üres.

-Nem hiszem el.-pattant ki az ágyból.

A szoba másik végébe sietett és felkapta magára a boxerét.

-Ilyen nincs,Harry meg fog ölni.

-Mi történt?-szólaltam meg halkan. 

Elmondhatatlan mennyire szégyelltem magam.Meg állt az öltözésben és rám nézett.

-Fogalmam sincs,nagyon úgy néz ki az aminek nem kellett volna.

-Hol vagyunk?

-Valami szállodában.-nézett körbe.

Fejemet le hajtottam és a tarkóm kezdtem masszírozni.

-Hé,jól vagy?-csúsztatta kezét a hátamra.

-Haragszol?-emeltem fel a fejem.

-Nem.-mosolyodott el.-Ha bármi is történt,hogy izé,te meg én.-dadogott.-Nem változik semmi,én nem,Milly.

Az arca pirosságából legalább ő is annyira kínosnak érezte ezt a beszélgetést mint én,ha többet nem kellene vele találkoznom nem csinálnék nagy ügyet ebből de Niall a barátom,mellesleg a legjobb barátom egyik legjobb barátja,na jó ez bonyolult.A lényeg,hogy ha akarnék se tudnék vele nem találkozni többet.

-Tudom.

-Nem akarlak megbántani de én mást szeretek.-sóhajtott.

-Én is.-túrtam bele a hajamba,először vallottam be magamnak,hogy igenis érzek valamit mást is Harry iránt,mint barátság.

-Harryt ugye?-mosolygott.

-Honnan tudod?

-Ahogy ránézel és elég feltűnő amikor elpirulsz ha a közeledben van.

-Nee.-temettem kezemet az arcomba.

-Öltözz fel,aggódik érted.

Bólintottam és magamra tekerve a takarót megkerestem a szoba másik sarkában heverő ruháim és a fürdőszobába mentem. Utálom felvenni az előző napi ruháim,ráadásul ennek valami borzalmas pia szaga volt. Le zuhanyoztam,próbáltam megerőltetni magam és visszaemlékezni a tegnapra.Arra tisztán emlékszem,hogy Zayn behozta a piákat,viszont arról fogalmam sincs hogyan kerültünk egy szállodába Niallel. Az be ugrott,hogy valamin nagyon nevetve kivett egy szobát és később kért egy üveg pezsgőt.Megszagoltam a pólóm amiből erősen áradt az a szag. Magamra borítottam,le vettem a felsőm és valószínű emiatt történt az egész.Akármennyire is próbálnám magam meggyőzni arról,hogy nem volt jó,csak magamnak hazudnék mert igenis az volt.Megfésülködtem és a hajamat szorosan egy copfba fogtam,át adtam a fürdőszobát Niallnek addig én rendbe tettem a szobát és ki nyitottam az ablakokat.Miután végzett le mentünk,az orromra csúsztattam a napszemüvegem és amilyen gyorsan csak lehetett a taxihoz siettünk.Szótlanul ültük végig az utat,Niall kifizette a taxit és az utolsó 2 utcát gyalog tettük meg.Szó nélkül sétáltunk egymás mellett egy darabig,majd ő szólalt meg.

-Harry ki fog faggatni.

-Tudom.-sóhajtottam.-Meg kell neki mondanunk.

-Ebből olyan vita lesz.-sóhajtott.

-Jobb most,mintha később tudná meg valahonnan.Lehet tegnap lefényképeztek minket.Majd én elmondom neki.

Be fordultunk a sarkon,már onnan láttam az ablakon kifelé néző Harryt,hirtelen eltűnt majd mikor a kerítéshez értünk ki csapódott a bejárati ajtó és mire észhez tértem már szorosan ölelgetett.

-Úgy megijedtem.-fogta kezei közé az arcom.-Soha többet ne csinálj ilyet.

Megöleltem és a mellkasába fúrtam a fejem.

-Ne haragudj.-mormoltam a pólójába.

Meg fogta a kezem és be húzott a házba,Niall fel szaladt a lépcsőn én pedig Harryvel az oldalamon fel mentem a szobámba átöltözni.A nappaliban köszöntem a tv-t néző kómás,másnapos fiúknak,egyedül Liam volt teljesen jól.

A szekrényemből ki halásztam egy melegítő nadrágot és pólót,Harry az ágyamra ült és onnan várta,hogy elmondjam neki mi is történt.Felöltöztem,fogat mostam és le dobtam magam mellé az ágyra.

-Történt valami amiről tudnom kellene?-kezdte piszkálni a hajamat.

Szó nélkül bólintottam,majd nagy levegőt vettem és szólásra nyitottam a szám.

-Mi,Niallel.

-Jártok?-szólt közbe.

-Nem.Tudom,hogy iszonyatosan fogsz haragudni mindkettőnkre de,mi lefeküdtünk.-nyögtem.

Döbbent arcát látva a párnába ejtettem a fejem.

-Mi?!-pattant fel mellőlem idegesen.-Azt hittem már befejezted! 

-Harry,én nem akartam.-töröltem le kibuggyanó könnyeim.-Ha józanok vagyunk nem tesszük meg.

-Nem?! Akkor mi ez napok óta?! Miért ülsz az ölébe és miért csináltok úgy mint a szerelmesek?! Nem vagyok hülye Emily! 

-De igen az vagy!-rontott be Louis.-Nem tudom miért ordibálsz így vele,és nem is akarom tudni. De ha a legjobb barátoddal,aki mellesleg lány,így kiabálsz akkor egy nagy marha vagy Harold! Miért kell ezt így felfújni? Csak hülyéskednek!

-Hogyne,és az is hülyéskedés,hogy lefeküdtek!

-Tessék?-hallgatott el Louis.

Fel kaptam a táskám és kirohantam az ajtón,le robogtam a lépcsőn,véletlenül bele ütköztem Liambe de amikor ki akartam kerülni megfogta a kezem és nem engedett. Utolért Lou,de egyedül,Harry nem jött.

Megpróbáltam kiszabadulni Liam karjai közül de szorosan magához ölelt így lassan sikerült megnyugodnom.

Fentről hallottam Harry hangját amint éppen Niallel kiabál.

-Mi történt?-támolygott elő kómásan a nappaliból Zayn.-Jól vagy Milly? Harry miért ordibál?

~Harry~

Be csaptam magam mögött Niall szobájának ajtaját,le vágtattam a lépcsőn és hangosan be vágva magam mögött az ajtót ki rohantam a kertbe.Az utcára hiába megyek az a legvalószínűtlenebb,hogy majd ott lesz egy kis nyugtom.Le ültem a hintaágyba és hangosan zenét kezdtem hallgatni,már rég megbántam,hogy olyan csúnyán beszéltem,beszéltem? kiabáltam vele.Hirtelen felment bennem a pumpa,a gondolattól is elszorult a torkom,hogy Niall és ő.
Nem tudnám megakadályozni,hogy együtt legyenek,Milly boldogsága még a sajátomnál is fontosabb,Niall pedig a barátom és ő soha nem bántaná meg őt,mégis fáj bele gondolni abba,hogy ő megkaphatná sőt már meg is kapta,én pedig nem.Fel álltam,be akartam menni,hogy bocsánatot kérjek tőlük de azon nyomban inamba szállt a bátorságom. Emily csak nekem akarta ezt elmondani most meg már mindenki tudja.
Valaki ki vette a fülest,hátra fordultam,mögöttem Louis állt.
-Nem akarsz bejönni?-kérdezte.
Meg ráztam a fejem és vissza akartam tenni a fülhallgatót de le huppant mellém és elvette.
-Csúnyán viselkedtél vele.-nézett a szemembe.
Ajajj most jön elő Louis kevésbé őrült oldala.
-Tudom.-sóhajtottam és félre tettem a telefonom.
-Nem akarod neki elmondani,hogy szereted?
-Tessék? Én nem! Honnan tudod?
-Szarul esik,hogy nem mondtad el.De látszik rajtatok mennyire odavagytok egymásért. Milly-n jobban,nem veszed észre,hogy már ha a közelébe is vagy elpirul?
-Milly mindenen elpirul.
-Tényleg? Én még nem láttam más közelében paradicsom vörös arccal.
-Ez hülyeség.-legyintettem.
-Majd rájössz.
-Nagyon haragszik?-kezdtem bámulni a cipőm.
-Nem,csak rosszul esett neki,hogy kiabáltál vele. Te is tudod,hogy Niallnek Amy tetszik,ez tényleg csak azért történt mert berúgtak,te is csináltál már hülyeségeket.Egyikőtök se egy szent.
-Szar,hogy Niall.-kezdtem,de félbeszakított.
-Édes szívem te féltékeny vagy.
-Nem.
-Akkor emeld fel a seggedet és menj be hozzá!
-De Louis...
-Azt akarod,hogy én rugdossalak be?
-Nem.Kösz Lou.
Csak mosolygott és megölelt,nagy levegőt vettem és be mentem. A nappaliban ült és szipogva Liam vállának dőlve nézte a tv-t,Liam felállt és ki ment,be csukta maga után az ajtót én pedig le ültem a helyére.Nagy levegőt vettem és belekezdtem a mondókámba

6.rész Sunshine,Beach,Forever!

6.rész Sunshine,Beach,Forever!

Különböző újságok fölé hajolva kerestem valami kifizethető árú albérletet ahol addig el lehetek míg nem akar majd valaki össze költözni velem,előre sajnálom szegény srácot.
-Milly.-bökött meg Harry.-Miért akarsz máris elmenni?
-Nem megyek el,csak keresek a közelben egy kis lakást.Nem akarok rajtatok élősködni.
-Ezt nem hallottam!-kiabált be Liam.
-Még egy ilyen kijelentés és bezárlak az egyik szobába.-hajolt közel az arcomhoz.
A szívem meglódult ahogyan a lehelete elért.
-Jól van.-hajtottam le a fejem és az újságot tanulmányoztam.
Közelebb húzódott és ő is elvett egyet.
-Mi a helyzet?-jött be Zayn és a hűtőben kezdett kutakodni.-Találtatok már valamit?
-Nem.-motyogtam és érdeklődve nézegettem az egyik kis hirdetést.-Harry.-böktem oldalba a mellettem ülő fiút.
-Hm?-hajolt oda hozzám.
-Ez elég jó.-böktem a hirdetésre.
Végig futott a sorokon,összeráncolta a szemöldökét és visszafordult a saját újsága felé.
-Túl messze van.-jelentette ki mire Zayn nevetni kezdett.
-Haver,mit szeretnél? A szomszédba költözzön? Mennyi az a messze?
-Azt,hogy a közelemben legyen.-motyogott.-Majdnem 7 utca.
-De már nem vagyok kicsi.-vágtam be a durcát.
Úgy beszél mintha legalább a kishúga lennék akit meg kell védeni és nem csak egy barát.
-Tudom,nembaj.
-Nem fogod lerázni.-halászott ki egy colát a hűtőből.-Kérsz?
Bólintottam és elvettem a felém nyújtott dobozt.
-Nem is akarom.-öleltem át és puszit nyomtam a göndör kis buksijára.Tényleg egy kicsit popcorn illatú a haja.
-De cukii.-visított lányos hangon és hozzá hülye fejet vágott.-Mikor lesz az esküvő?
Elpirultam,fenébe meg ne lássák.Le hajtottam a fejem és felbontottam a colát,próbáltam valami olyat válaszolni amiből nem derül ki semmi de Zaynnek túl jó a szeme és kicsit értetlenül fürkészte az arcom.
-Nem tervezzük még.-állt fel mellőlem és Zaynhez hasonlóan a hűtőbe kezdett keresni valamit.
Lehet nekem is pár órát egy hűtőben kellene töltenem,hogy egy ideig ne piruljak el.Majd ha egyedül leszek kipróbálom. Ahogy fel néztem az újságból Zayn kérdő tekintetével találtam szemben magam,ki fog faggatni...
-Aha,még.-vigyorgott.
-Ne kezdj el kombinálni.-pillantottam rá és félre toltam az újságot.
-Én?Ugyan már.
-Nincs itthon semmi.-jelentette ki Harry.-El kell menni vásárolni.-vigyorodott el.-A Tescoba.
Annyira sunyin vigyorog,tesco,tesco. Megvan! Harry és a tourette-szindróma.
-Mi van olyan vicces a Tescoba?-nézett ránk értetlenkedve Zayn.
-Hát Harry..
-Nee mond el.-termett egy ugrással mellettem és a számra tapasztotta a kezét.
Megpróbáltam lefejteni de miután nem sikerült ki dugtam a nyelvem és elrántotta.
-Amikor kicsik voltunk.-kezdtem hadarásba mielőtt újra megcsinálja.-Harry úgy ment végig a Tescon mintha tourette szindrómája lenne és teljesen váratlanul fel-felordított.-nevettem.
-Te meg nekem dobáltad a cuccokat úgy,hogy maradj csak csendben.
-Izgis valóságshow.-huppant le Louis az asztalhoz és érdeklődve nézett hol rám,hol a vita partneremre.
-És ki volt olyan béna,hogy nem kapta el?-húztam fel a szemöldököm és diadalmasan néztem a zöld szempárba.
-Öreg házaspáros vita szagot érzek.-jelent meg Niall is Liam-vel.
-Tényleg veszekednek?-kérdezte Liam.
-Nem.-röhögött Zayn.-Hallgasd.
-És a függöny? Anyukád függönyét ki gyújtotta fel?-vonta fel ő is a szemöldökét.
-Te.-nevettem.-Benézted Harry! Saját magad ellen beszéltél. Te tetted le túl közel hozzá a gyertyát.
-Hoppá.-rántotta meg a vállát és elvigyorodott.
-Mi az a tourette-szindróma?-szólalt meg váratlanul Lou.
Liam előhalászta a telefonját,pötyögött valamit és felé nyújtotta.
-Miket kiabáltál szívem?-rebegtette meg a szempilláit miután végzett az olvasással.
-Csúnyákat.-nevettem.
-Nem is,legtöbbször azt,hogy macska.-szállt vitába.
-Ne szépítsd,ha macska akkor is az...-ismét a szám előtt találtam a kezét ezúttal viszont hiába nyalogattam nem húzta el.
-Most miért nem engeded neki,hogy elmondja?-nyögte ki két nevetés közben Niall.-Tudjuk milyen hülye vagy.
-Nem vagyok hülye.-durcáskodott.
-Engedj már el.-mondtam,de csak érthetetlen morgolódás hallatszott belőle.
-Hogy mondod?-hajolt közelebb.
Megborzongtam,ezt tuti észrevette ahogyan a többiek is és egyszerre mindenki olyan "mindent tudok" arccal nézett ránk,míg Harry elhúzta a kezét és vöröslő arcomat fürkészte.
-Hideg van.-motyogtam.-Felveszek valamit.-álltam fel és gyors léptekkel ki siettem a konyhából.
A fenébe Emily! Miért nem tudsz nyugton maradni? Minek kell mindenen elpirulnom? Akkora szerencsétlen vagyok,mit gondolhat most,és még ez a hülyeség is,hogy hideg van. Odakint legalább 30 fok van,le kell hűtenem magam.
Be rontottam a szobámba és ki kaptam egy fekete virágos bikinit a szekrényből,a fürdőszobába siettem,átöltöztem majd most már futva tettem meg az előbbi utam,ki rohantam a hátsó ajtón és fejest ugrottam a medencébe.
-Láttad?-hüledezett Louis Niallnek.
Először a kis közönségem tűnt fel amikor a felszínre buktam,és az,hogy Harry nincs ott.
-Átöltözik.-közölte Liam,mintha olvasna a gondolataimban...
Ki csapódott az ajtó,mezítláb egy térdnadrágban trappolt ki és bele ugrott a vízbe,nagy levegőt vettem és lebuktam a víz alá,meg sem várva,hogy ő nyomjon  le.
-Be jöttök?-úsztam oda a medence széléhez és fel könyököltem rá.
Harry mögém úszott,ahogyan hozzám ért félő volt,hogy a testem ismét kifejezi mennyire tetszik ez neki,de össze szorítottam a szám és tartottam magam. Harry csak a legjobb barátom!
Meg ragadta a derekam és a víz alá rántott,a szám telement vízzel mert erre nem készültem fel.Nevetve bukkantunk a felszínre, a többiek már sehol nem voltak.Gondolom elmentek átöltözni.
Az orromra csúsztattam a napszemüvegem,legalább így zavartalanul fürkészhetem az izmait.Előttem állt és háttal nekem buborékokra vadászott.Mögé úsztam és a hátára kapaszkodtam,keze először a fenekemre csúszott majd megtalálta a lábam és feljebb emelt.A válla felett át kukucskáltam és nyomtam egy puszit a vizes arcára,aranyos volt ahogyan elvigyorodott aztán pedig le bukott velem a víz alá és össze-vissza kezdett ugrálni.
-Sziasztok!-hallatszott bentről Eleanor hangja.-Srácok? Itthon vagytok?!
-Kint vagyunk!-kiáltottam.
El húzta a nagy üvegajtót és ki jött.
-Szia Eleanor.-köszöntünk egyszerre.
-Sziasztok.-intett.-Többiek?
-Szia!-kiáltottak rá hátulról mire szegény lány ugrott egyet.
-Hello Baby.-ölelte át Louis és puszit nyomott az arcára.-Jössz?-mutatott a medence felé.
-Nem hoztam fürdőruhát.
-Van a szobámba,válasz egyet és gyere.-mondtam,miközben összeborzoltam Harry vizes haját.
-Naa.-nézett rám haragosan és le bukott,hogy valamennyire rendbe tegye.
Magával húzott és a víz alatt lopva egy puszit adott a számra, a szívem meglódult és kissé fuldokolva úsztam fel.Sokáig köhögtem ő pedig a hátamat ütögette.
-Bocsi.-motyogott sajnálkozva.
-Nembaj.-nyögtem.
-Mi történt?-mászott be a medencébe Niall.
-Nyeltem egy kis vizet az előbb.-mondtam.
-Jól vagy?
-Igen.
Louis hátán Eleanorral rohant ki az ajtón,mögötte a többiekkel akik egy nagy hasassal csapódtak a medencébe a fele vizet ki fröcskölve.
-Felhívtam a csajokat.-közölte Zayn a medence széléről.
Ő csak a lábát lógatta bele mert nem tud úszni és fél a víztől.
-Nézd mit hoztam neked Zaayn!-nevetett Eleanor és egy sárga,kacsás úszógumival kalimpált.
-Nagyon vicces vagy.-nyújtotta rá a nyelvét.
-Vedd feel.-pattantam ki a medencéből és felfújtam az úszógumit.
-Én azt nem veszem fel.-húzta össze a szemöldökét és elszaladt.
Utána rohantam a hátára ugrottam és bele bújtattam,le ugrottam a hátáról és le húztam a vállán.
-Nézd meg milyen szexi vagy.-vigyorogtam rá.
A fiúk harsány nevetése jött a medence felől,megpördültem és az éppen akkor belépő Perrie-re vigyorogtam.
-Ahh,tényleg.-kezdte csavargatni a haját Zayn és tett pár tánclépést.
-Szia Zayn.-ölelte át hátulról Perrie.-Szexi úszógumi.
Zayn döbbent fejjel fordult a barátnője felé.
-Ööö sziaa.-integetett.-Mikor értetek ide?
-Pont jókor.-vigyorgott a szőke lány.
Megpróbálta magáról leszedni a kacsát,több kevesebb sikerrel.Sarkon fordultam és bele ugrottam a medencébe.
-Sziaa Niall.-ugrottam a szőkeség karjaiba.
Meg rebegtette a szempilláit és cuppanós puszit nyomott az arcomra.
-Szia cica.-dörgölte orrát az enyémnek.
-Nilly Stewan.-röhögött fel Louis.
Nem tudta elkerülni a figyelmem Harry arca,elfordult és durcásan nézett a másik irányba.
-Mit hoztaaam?-rohant ki a házból egy Jim Beam-es üveggel a kezében Zayn.
Ki ugrottam Niall karjai közül és az üveg után kaptam,nem túl nőies,míg a többi lány felhorkant én meghúztam az üveget.

5.rész Városnézés

5.rész Városnézés

Álmosan nyitogattam a szemeim,zavart a fény,nyöszörögve fúrtam fejemet a párnába,ahhoz még túl lusta voltam,hogy felálljak és lehúzzam a redőnyt.Az ajtó zára halkan kattant majd valaki belépett,kicsit le húzta rólam a takarót,be bújt mellém és újból betakart.Ki nyújtottam a kezem és óvatosan megtapogattam az arcot,a gödröcskékből ítélve mosolyog,és akinek ilyen gödröcskéi vannak az Harry.

-Jó reggelt.-motyogtam.

-Megbizonyosodtál róla,hogy én vagyok?-nevetett.

-Most már tökéletesen.Ha már ilyen fitt vagy megtennéd,hogy lehúzod a redőnyt?

-Természetesen,őfelsége.-hallatszott a hangján,hogy vigyorog.

Ki bújt mellőlem és be sötétítette a szobát.

-Köszönöm.-nyitottam ki a szemeim.
Be vágódott mellém és felkönyökölve az arcomat kezdte fürkészni.
-Jót aludtál hercegnő?
-Hmm,igen.-pislogtam álmosan.
-Hét ágra süt a nap,ma elmehetünk várost nézni.-vigyorgott még szélesebben.
-Oké.-mosolyodtam el.-Elviszel a London Eye-hoz is?
-Milyen hülye kérdés ez? A London Eye nem maradhat ki.
Minden alkalommal amikor eljövök Londonba,elmegyünk megnézni a várost és fel ülünk a London Eye-ra.
-Elárulod mi ez a hatalmas jókedv így korán reggel?
-Azt szeretnéd ha inkább rossz kedvem lenne és egész nap morognék minden apróságon?-vonta fel a szemöldökét.
-Nem,Isten ments.
-Szóval.-ült fel.-Menjünk el a London Eye-hoz,a Trafalgar Square-hez,a Madame Tussaud múzeumba,A Big Ben-hez,a Towerhez és..
-Harry,erre biztos elég egy nap?-szakítottam félbe.
Lényegesen kibővítette az eddigi London Eye,Trafalgar Square,Big Ben,Hyde Park körutunkat és nagyon úgy néz ki még nem fejezte be.
-Hát,ha nem akkor holnap is megyünk.-vigyorgott.-Fojtathatom?
Bólintottam.
-A The Sherlock Holmes Múzeumba,A Buckhingam Palotához és a Természettudományi Múzeumba.
-Jól hangzik.-ásítottam.
-Öltözz fel,és indulunk is,a többiek már készen vannak.Útközben majd megállunk reggelizni.
-Oké.-nyújtóztam.
Ki kászálódtam az ágyból és a szekrényhez léptem,ki kaptam egy nyári ruhát és a fürdőszobába mentem. Harry szemeivel végig követett majd egy mosolyt villantva rá becsuktam az ajtót és neki dőltem,rám tört az az érzés amit nem akarok,egyre inkább kezdem nem csak a barátomnak tekinteni.Meg mostam az arcom hideg vízzel majd fel kaptam a ruhát és megfésülködtem. A hajamat szabadon hagytam,és halvány alap sminket varázsoltam magamnak.Mielőtt le mentem volna,felkaptam egy ruhámhoz illő kis táskát és egy virágos balerina cipőt majd le vágtáztam a lépcsőn és egyenesen Zayn karjaiba ugrottam.
-Jó reggelt Milady.-kapott el a derekamnál fogva és le eresztett a földre.
-Bonjour monsieur.Bien,merci.Vous?
-Mit mondtál?-ráncolta a szemöldökét nevetve.
-Azt mondta,hogy jó reggelt,jól aludt köszöni és megkérdezte,hogy te,hogy aludtál.-magyorázott neki Harry.
-Harry, quand partons-nous?-fordultam felé.
-Mit hablatyoltok?-jött elő Louis is.
-Anon,madam.
-Asszony vagy te!-löktem oldalba felháborodottan mire felnevetett.
-Ebből nem értettem semmit.-húzta el a száját Niall.-Megtennétek,hogy olyan nyelven társalogtok tovább amit mi is értünk?-mutatott végig a kis társaságon.
-Naturellement. Szia Niall.-váltottam át franciából angolra és megölelgettem a szőkeséget.
-Szia Milly.-nevetett.-Indulunk?Éhes vagyok.
-Liaam!-ordított Zayn.-Indulunk!
Le rohant a lépcsőn,majd versenyt futottunk az autóig,Louis nyert,és én lettem a második.
-Igeen és a nyertees!Dobpergééés,legyőzhetetlen Tomlinsooon! A tömeg tombol!-vágta magát térdre a fűben és torkaszakadtából kiabált.
-Loulou,drágám nem akarsz te vezetni?-rebegtette meg szempilláit Harry.
-Azt akarod,hogy megbüntessenek?-nevetett fel Liam.
-Pici szívem,értem én,hogy te hátul szeretnél romantikázni Milly baby-vel,de nem fogom hagyni,hogy a szemem láttára csalj meg.
-Miért kell kocsival menni?-húztam el a szám.
-Igaz,sétálhatunk is.-vágta rá Zayn.-Nem lesz feltűnő 5 napszemüveges kapucnis srác.
-Engem nem zavar,ha megállítanak titeket.-rántottam meg a vállam.-Szerintem néhányan egész aranyosak,mármint azok akik nem akarják megölni a lányokat és nem visítanak annyira,hogy megsüketülök.
-Mindenki aranyos.-vigyorgott Niall.-Induljunk,mert éhes vagyok.
Elindultunk a legközelebbi Starbucks felé,Harry-vel és Zaynnel kicsit lemaradva sétáltunk a többiektől,kíváncsiak voltak rá,hogy mi a véleményem a rajongókról.
-Éés azokról mit gondolsz akik sírnak?-gondolkozott el Zayn.
-Szerintem irtó cukik,lehet,hogy nektek kínos mondjuk egy olyan kislányt ölelgetni aki azért sír mert találkozott veletek,de szerintem cuki,gondolkoztatok már azon,hogy valószínű nekik ti vagytok a mindenük?
Nagyokat pislogva bámultak rám.
-Te sírnál,ha nem ismernél minket, a rajongónk lennél,és találkoznánk?-szólalt meg Harry.
-Lehet,ha fiatalabb lennék.
Picit elmosolyodtak,majd mindketten átöleltek és úgy sétáltunk tovább. A Starbucks előtt már toporogva vártak minket a többiek,be mentünk és lehajtott fejjel ültünk le egy asztalhoz. Rendeltem magamnak egy csokis sütit és egy caramel frappuccino-t,miközben falatozgattunk betért pár lány,persze ők ki szúrták egyből a fiúkat és bátortalanul oda jöttek.
-Sziasztok.-szólalt meg remegő hanggal egy 13-14 év körüli szőke kiscsaj.-Kaphatnánk aláírást és képet? De ha zavarunk akkor...
-Nem zavartok.-szakitotta félbe Louis.
A lányok sorba álltak és mindenkivel csináltak képet,kaptak aláírást amíg én kicsit feszengve iszogattam a karamellás italom.
-Ne haragudj.-állt meg előttem ugyanaz a szőke lány.-Te Harry új barátnője vagy?
Az említett fiú érdeklődve fordította felénk a fejét és somolyogva nézett rám.
-Nem,Harryvel kicsi korunk óta barátok vagyunk.
-Oh.-hajtotta le elszontyolodva a fejét.-Szerintem tök aranyosak lennétek.Szabad veled is képet?
Meghökkentem,végül is én nem vagyok sztár.Csak egy átlagos lány de az bunkó lenne ha nemet mondanék.
-Persze.-bólintottam,majd mindegyikükkel beálltam egy közös képért.
Egy alacsony vöröses barna hajú látszólag náluk pár évvel fiatalabb kislány,nagy kék szemeivel nézett rám,le halkította a hangját és a kezembe nyomott egy kis cetlit.
-Megmondod nekik,hogy kövessenek be twitteren?
-Természetesen.
-Jujj.-ugrott fel és megölelt.-Köszönöm szépen.
Vissza öleltem és rá mosolyogtam.
-Nincs mit.
Mosollyal az arcukon mentek el és ismét magunkra maradtunk.
-Srácok,bekövetnétek twitteren őt?-toltam eléjük a kislány twitter címét.
-Aha.-halászták elő a telefonjukat.
Én is bekövettem,majd tovább álltunk,először a Tower-hez mentünk,engem nagyon lekötött,a Sherlock Holmes Múzeumban mindenki érdeklődve nézelődött,A Madame Tussaud-ban szinte az összes viasz szoborral fényképezkedtünk,és miközben én Justin Bieber viasz szobrával flörtöltem,addig Zayn Britney Spears-t fűzte.A Buckhingham palotánál kicsit sem nézhettek minket hülyének,ahogyan a baromkodva nézzük őket és hiába csinálunk hülyét magunkból,még csak el sem mosolyodnak.Megnéztük az őrségváltást és tovább mentünk a Big Ben-hez,Természettudományi múzeumba,valamiért az Éjszaka a múzeumban jutott róla eszembe,főleg,hogy az egyik biztonsági őr még hasonlított is Ben Stillerre.
-Szerinted ha meglököm azt a csontot,elszalad Rexi?-motyogott mögülem Niall.
-Ha meglököd nem Rexi fog elszaladni hanem mi.
-Izgi,meglökhetem?
-Eszedbe ne jusson Niall!-nézett rá szigorúan Liam.-Én akarom meglökni.
-Itt is van olyan kis majom?-kezdett ugrálni Louis.
-Van,nézd csak meg.Ott áll mögötted és göndör haja van.-mutogattam nevetve a háta mögött álló Harryre.
-Mi?-rázta meg a fejét.
Louis röhögni kezdett,Harry pedig értetlenül bámult ránk.Tovább sétáltunk hagytuk,hogy magától jöjjön rá,hogy éppen az előbb kis majmoztam le.
-Én félek a múmiáktól.-ölelt át hirtelen Zayn.
-Beszari.
-Zayn mindentől fél.-nevetett fel Louis.
-Nem is.-fordult el durcázva.
-Legközelebb majd múmiát borotválok a lábadra..-röhögött fel Louisba kapaszkodva Harry is.
-Haha.-nyújtotta rájuk gyerekeskedve a nyelvét.
-Keressük meg azt az izét.-Niall.
-Izét?
-Hmm igeen,az izé ááá azt az Ateszt.-kezdett toporogni.
-Itt olyan nincs.
-És nagy rágózó húsvéti szobor?
-Az Húsvét-szigeteki.-javította ki okoskodva Lou.-Szerintem nincs.
Még egy órán át zavartuk a múzeum nyugalmát,azután elmentünk kaját venni és a Trafalgar Square-en a lépcsőkön ülve ettük meg,páran odajöttek de nem sokáig maradtak majd mi is indultunk a Hyde Parkba.
Louis galamb hangokat kiadva rohangált körbe és zavarászta a "Kevineket".
-Tényleg Lou,mi van Kevinnel?-kaptam el a pólójánál és le húztam magam mellé egy padra.
-A fejélbe szállt a hírnév.-szipogott.-Új barátai lettek és elhagyott.
-Jajj Boo Bear.-ölelt át Harry.
-Haragszom rá.-váltott sírásból dühössé.-Én tettem híressé,és elhagyott!-kiabált.-Áruló!!
Niall egy galamb előtt gugolt és valami morzsával etette.
-Lou,nézd!-kiáltott oda izgatottan.
Szegény madár megijedt és elrepült.
-Az összes Kevin áruló.-visított fel.
A parkban üldögélő öreg nénik felénk kapták a fejüket és rosszallóan méregettek minket.
-Louis téged csendháborításért fognak egyszer lecsukni.-nevetett Liam.
-Nem is vagyok hangos.
-Tényleg nem.-Zayn.-Te hallasz rosszul Liam.
-Tessék?
Mindenki nevetni kezdett,el dőltünk a füvön,padon és nevettünk,minden egyes szónál ami nem is volt vicces mi még jobban rákezdtük.Már kezdett sötétedni de még semmi kedvünk nem volt elmenni,egy idő után bújócskázni kezdtünk,amikor meguntuk meg csak ücsörögtünk és beszélgettünk.
-Megyünk a London Eye-hoz?-pattant fel hirtelen Zayn.
-Igen,menjünk!-ugrottam fel én is és futni kezdtem a kijárat felé.
Louis ismét beért,ki rohantunk és el sétáltunk a London Eye-hoz.A srácok valahogy elintézték,gondolom lefizették aki ott volt és másfél óra ácsorgás után mi egy külön kabinba kerültünk.A korlátba kapaszkodva néztük a kivilágított várost,a tetején volt a legszebb,furcsa volt,hogy mindenki csendbe van és csak nézzük a várost.